Titokban élni és dolgozni – de meddig?

Egyre több vállalat csatlakozik a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) esélyegyenlőségi munkacsoport által létrehozott Sokszínűség és Befogadás Programhoz. Ezzel kívánják jelezni: a nemi identitás kérdése egy cég életében nem jelenthet problémát.
A HBLF három éve megalkotta a Sokszínűség és Befogadás Programot, valamint a Sokszínűség Kódexet. Milyen elveket foglal magába a kódex?

 A „HBLF A SOKSZÍNÛSÉGÉRT” programmal azt szeretnénk elérni, hogy a sokszínűség és befogadás kultúrája a magyarországi üzleti világban a középpontba kerüljön. Hiszünk abban, hogy a hosszútávon gondolkodó, értékközpontú vállalati kultúra, illetve a sokszínű és befogadó munkahelyi környezet megteremtése vállalati és társadalmi szinten is eredményt hoz. Sokszínűség alatt a változatos munkavállalói állományt értjük, úgymint kor, nem, faj, etnikai hovatartozás, fogyatékosság, nemzetiség, vallás, kultúra, szexuális orientáció stb.
 Első lépésként létrehoztuk a szervezeti sokszínűségről és befogadásról szóló kódexünket, melyet csaknem harminc vállalat írt már alá, és alkalmazza annak elveit. A befogadó szellemű és esélyegyenlőséget biztosító üzleti környezet a lehető legjobbat hozza ki a munkavállalókból, ezáltal a dolgozók teljesítménye javul, ami a vállalat eredményére is pozitívan hat. Programsorozatunkkal a jó gyakorlatok megosztására törekszünk, hogy a már működő megoldások minél több céghez eljussanak. Szerveztünk már fotópályázatot az esélyegyenlőség képi ábrázolására, fórumokat a tapasztalatok átadására és átvételére.

Hogyan támogatják önöket?

 A kódexet aláíró vállalatok azzal támogatnak minket, hogy élenjárnak az ügyben, és szorosan együttműködnek velünk. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok vezetői idejüket és kreativitásukat hozzák magukkal a megbeszélésekre, amit a napi munkájuk mellett társadalmi munkában végeznek.

Mik a tapasztalatok: Magyarországon mennyire vállalják fel másságukat az emberek? Mennyire vagyunk elmaradva az Uniótól?

 Kimondottan előítéletes ország vagyunk az Unió más országaihoz képest. A sokszínűségi munkatervünk legutóbbi állomása a melegek és leszbikusok voltak és a velük szemben fellépő diszkrimináció. Kiderült, hogy erről senki sem beszél szívesen, még a magukat befogadónak valló munkahelyeknél is ez egy szűz terület. Ezzel a csoporttal eddig szinte senki sem foglalkozott Magyarországon. A másik kisebbség, akiket kimondottan sok hátrány ér, a romák. Az első esetben a munkavállalók ritkán vállalják fel másságukat, mert tartanak a következményektől, munkahely elvesztése. A második esetben, a cigány származásúak sajnos sokszor el se jutnak a munkahelyekig, végzettségük, nyelvtudásuk általában nem alkalmas a munkavállaláshoz. Sok esetben helyzetük már a születésük pillanatában determinálva van, kevés az esélyük önmegvalósításhoz.

Mit tehet az a munkavállaló, aki úgy érzi, megkülönböztetés éri mássága miatt?

 Az a munkavállaló, akit a mássága miatt hátrány ér a munkahelyén, semmiképp se mondjon le jogairól, ne meneküljön el csendben munkahelyéről. Lehetősége van problémájával első lépésként megkeresni a cége felsőbb vezetését, s ha ez nem vezet eredményre, akkor feljelentést tehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. A hatóság kivizsgálja az ügyet, mégpedig úgy, hogy a vállalatnak meggyőzően kell bizonyítania, hogy nem érte diszkrimináció a munkavállalót. Ha ezt nem sikerül bizonyítania, a hatóság kötelezi a vállalatot a jogsértő magatartás megszüntetésére. Esetünkben kötelezheti a vállalatot a munkavállaló újbóli állományba helyezésére, ezzel együtt bírságot szabhat ki a vállalatra. Persze, a munkavállalónak nehéz egy ilyen eljárást felvállalni, de valakinek elsőnek kell lenni, és utat taposni mások előtt. Átmeneti megoldásként azt javasolom a másságukat felvállaló munkakeresőknek, hogy a vállalatok kiválasztásánál legyen fontos szempont, hogy milyen elveket alkalmaznak a vállalati befogadás és sokszínűség terén. Ebben segítségükre lehet a HBLF kódexét aláíró vállalatok listája, mely terveink szerint hónapról hónapra bővülni fog.

Ön szerint az állandó titkolózás, hatással van a másságát fel nem vállaló munkaerő teljesítményére?

 Igen, aki rejtőzködik a munkahelyén, másságát titkolja, annak a teljesítménye elmarad a többiekétől, hiszen napi szinten foglalkoztatja, titka, hogyan tud rejtve maradni. Gyakori a bezárkózás, ami azt eredményezi, hogy az illetőből rossz csapatjátékos lesz. Jellemző még a hazugságspirálba keveredés. A titkolózás állandó koncentrációt igényel, ami gátolja a munkavégzésben. Gondoljunk bele, milyen lehet nem önmagunknak lenni….

Tavasszal megrendezték az első magyarországi LGBT konferenciát (Lesbian. Gay, Bisexual, Transsexual). Milyen volt a fogadtatás?

 A májusi LGBT konferencia nagyon sikeres volt, mert az IBM mellett olyan nagyvállalatok is csatlakoztak hozzánk, mint a Vodafone, a Morgan Stanley és a Holcim. Reményeink szerint egyre több vállalat bátorítja majd dolgozóit különféle belső programok és hálózat kialakításán keresztül, hogy vállalják fel másságukat, mert nem kell félni a következményektől. Ideális esetben annak a kollegának nincs helye egy cégnél, aki nem képes együttdolgozni a nem hozzá hasonló kollegával.

Terveznek az LGBT konferenciához hasonló programot?

 Egy ideig nem. A HBLF Sokszínűségi munkacsoportja, melyet Gothárdi Ibolya, a Vodafone HR vezetője irányít, tovább görgeti a sokszínűségi palettát. Újabb területekkel kívánunk foglalkozni, a kismamákkal, megváltozott munkaképességűekkel, fogyatékkal élőkkel. Sok csoport van még, akiről szintén beszélnünk kell.

Fáska Ágnes
oldal tetejére...