Az itt olvasható cikkek olvasóink véleményét tartalmazzák, a Létkérdés szerkesztősége elhatárolja magát mindennemű politikai és egyéb véleményalkotástól.

Ál-állások

Tisztelt Szerkesztőség!

Frissen végzett bölcsészhallgatóként jó pár hónapja keresek állást, mindeddig sajnos eredménytelenül. Nemrég jelentkeztem a M. O Kft. által meghirdetett, elsőre kifejezetten vonzónak tűnő sales manager assistant-i munkára, ahol feladatként „reklámkampányok népszerűsítését, értékesítését, kampányok lebonyolítását, annak koordinálását, idővel az új kollégák betanítását, és az adminisztrációt” jelölték meg. Csodák csodájára a jelentkezésemre rekordidőn belül reagáltak, és a kapcsolattartó hölggyel egy interjúidőpontot is azonnal egyeztettünk. A HR-es szakemberek tanácsait megfogadva, az interjú előtt kicsit utánanéztem a cégnek az interneten. Bár az M.O Kft. rendkívüli „hatékonyságról” és „professzionalistásáról” a honlapjukon nagyon sok szó esett, a cég tevékenységéről nem derültek ki konkrétumok. Egy link vezetett azonban a M O I honlapjára – ami a dizájnt leszámítva egy az egyben megegyezett a fentiekben említett Kft site-jával. A dolog innentől kezdett gyanússá válni, és a további kutakodás eredményeképpen egy harmadik vállalat, az S. M. Kft. is a képbe került. Ez a cég kedvezményes színház-, mozi-, étterem és aquapark kuponok értékesítésével foglalkozott – és az internetes fórumok, blogok tanúsága szerint elégedetlen, csalódott vásárlójuk is jócskán akadt. Hogy a három cég valamilyen módon kapcsolatot tart egymással, egyértelművé vált számomra. Az állásinterjún az is kiderült, hogy a cég marketing-tevékenysége valójában hihetetlenül primitív üzleti logikán alapszik: a vállalat a mozikban, éttermekben, színházakban, aqauparkokban megmaradt „kihasználatlan férőhelyeket” úgy próbálja feltölteni, hogy egy fix összegű kuponfüzetet árusít, amely a felsorolt helyszíneken féláru belépésre, illetve fogyasztásra jogosít. Az M. O Kft. által meghirdetett pozíció egyébként – amint az a helyszínen kiderült – két különböző állást takart. A sales manager, bár napi 10-12 órát dolgozik, munkája igen változatos, remekül keres, és fél-egy éven belül akár vezetői pozíciót is elérhet. A manager assistant ezzel szemben unalmas, szürke, adminisztratív jellegű munkát végez félállásban, körülbelül 80 ezer forintért. A Munkahelyi Terror Blogon megjelent, a céggel kapcsolatos élménybeszámolók elolvasása után biztos voltam benne, hogy „a kisebb ellenállást”, az asszisztensi munkát kell választanom. Azt hiszem egyébként, hogy a pozíciók elkülönítése csupán szűrőként funkcionált, és a cég valójában csak „sales managereket” keresett, akiknek feladata a kuponfüzetekkel való házalás lett volna. A kifizetés természetesen az eladott brosúrák után történt, amikből – a bloggerek tapasztalatai szerint – a meglátogatott cégeknél, közintézményeknél csak egy-két darab kelt el naponta. A reggel héttől este nyolcig tartó munkáért cserébe tehát körülbelül 700 forintos fizetség járt. Mivel az állásinterjú után nem kerestek, megúsztam a beígért próbanapot és a további keserű tapasztalatokat is. Továbbra sem értem azonban, miért van arra lehetőség, hogy bizonyos cégek – vagy akár nem létező, álvállalatok – megtévesztő hirdetésekkel csapják be az álláskeresőket? Az M O (vagy M O I? vagy S M) Kft. módszerei kifinomultak, így a rosszul fizetett ügynöki munkát képesek a jól csengő marketing-szöveggel, a trendin berendezett irodákkal és a csinos asszisztens-lányok mézes mázos mosolyával elleplezni. Amíg valódi munkalehetőséget alig találni, az értékesítői, ügynöki, tanácsadói, stb. állásajánlatokkal tele van a padlás (és az internet). Úgy gondolom, hogy a megtévesztő reklámokhoz hasonlóan valamilyen módon a félrevezető állásajánlatokat is szűrni és szankcionálni kellene.

Üdvözlettel:
Egy Csalódott Pályakezdő
oldal tetejére...